2007. december 28., péntek

Kovács Magyar András: A képzeletet csak a valóság múlja felül


Egy olvasói vélemény a könyvről:
Olvasható: http://www.dobogommt.hu/dobogo/forum.php?lang=
hun&op=topic&topic=T%E1ltos%20Isi

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ez hosszú lesz, de nem lehet rövidebben.

Akik tényekre kíváncsiak:

Nem tartozom sem a Táltos Iskola, sem a Dobogó újság vonzáskörébe.

Rokonom lepett meg egy könyvvel, karácsonyi ajándékként, amelyet én, mint történelem szakos tanár biztosan értékelni fogok.

Hozzátette még, hogy nekem is ezt kellene tanítanom az iskolában. Ne csodálkozzak továbbá semmin, mert ezt igazi szentek diktálták szent testvéreiknek, ez a kifinomultság érződik rajta.

Ez volt, Kovács - Magyar András, A képzeletet csak a valóság múlja felül című könyve.

Elolvastam.

A következőkben használatos jelzőket a ténymegállapítás szintjén fogom tartani, de teljesen elkerülésük lehetetlen.

A mű, a fogalmazó készséget tekintve, egy gyenge közepessel frissen érettségizett diák szintjén van.

Stílusa egysíkú, jelzős szerkezetei átlagosak.

Olyan emberre vall, aki megfordul művelt környezetben. Találkozik igényes alkotásokkal, széleskörű érdeklődéssel rendelkezik. Elmélyült tudása nincs, nem érti meg a valós összefüggéseket. Ezek hiányát saját elképzelésekkel pótolja. Felszínes. Sok hibásan használt szófordulat és fellengzőssége miatt értelmetlenné vagy nevetségessé vált mondat található benne.

„.., hogy saját sivárságuk ne mutasson akkora szakadékot.”

„…, és a mai Mexikó területét hódoltatják, …”

„…, majd haláluk után, saját zászlajukra tűzni érdemeiket.”

„… az orvosok mindaddig, amíg maguk egyszer meg nem betegednek és az ágy túloldalára nem kerülnek”

A fenti értelmetlenségeket és képzavarokat intelligens embernek nem kell magyarázni.

A helyesírást tekintve a könyv minősíthetetlen.

A szellemi üzenetek között, minden oldalon találtam igeidő, vagy egyesszám-többesszám egyeztetési hibákat.

Az elválasztási, a névelőhasználati és a vesszőhibákat nem is említem. Minden oldal hemzseg tőlük.

Petőfi Sándor versét pontatlanul idézni…

A történelmi tényekről:

A mitológiai részt nem tárgyalom. Vallásszabadság van. Bárkinek joga van abban hinni, hogy egy Istenanya madár alakban lejön a Földre, átbucskázik a fején és asszony lesz belőle, az Istenatya pedig feketepárduc alakban és szintén férfivá változik. Mindezt azért, hogy csináljanak itt a Földön 12 gyereket. Kívülállóként ez sem kevésbé hihető, mint, hogy Mária szűzen szülte Jézust, a szentlélektől megtermékenyítve, vagy, hogy 70 szűzlánnyal szeretkezhet a paradicsomban, a szent háborúban életét áldozó muszlim.

De ez mese és nem történelem. Annak álcázni átverés.

A történelem tudomány, amely meghatározott szabályrendszerrel rendelkezik.

Így is tévedhet, mert minden pillanatban csak a saját korában létező segédtudományokat használhatja fel. Vannak esetek azonban, amikor képes biztosat állítani.

Arról is lehet bármit hinni, amiről nincs tudományos bizonyíték.

Nem lehet azonban összekeverni a hitet a tudománnyal.

Nem tehető meg, hogy az állítását alátámasztó tudományos megállapításokat elfogadjuk, a többit pedig, szellemi üzenettel felülírjuk.

Közölt ismeretek:

  1. Mária Magdala Erdélyben született.
    Ezzel kapcsolatban ismert tények: Mária nevét az evangéliumok több helyen említik, valószínű létező személy. Kiemelve és megkülönböztetve a többi Máriától, származási helyét hozzáteszik magyarázatul. Az eredeti szövegekben a névszerkezet egyértelműen azt jelenti, hogy magdalai Mária. Az a Mária, aki Magdala városából származott. A város létezett Jézus korában, Galilleában, a Genezaret-tó nyugati partján. Pontosabb kutatások szerint ”Az el-Guver síkság déli végében, a Vádi-el-Hammamnál, 5 km-re Tibériástól északra.”, mely a mai el-Medsdel falucska. Az evangéliumok szerint Jézus többször járt ott. Egyik kedvenc városa volt. A név eredeti jelentése (héber, vagy arámi, valószínű mindkettő használta azonos jelentéssel) migdol formában bástya, torony, épp úgy mint az arab el-Medsdel kifejezés. Azt jelenti, hogy a városban kereskedelmi központként erős védelmi építményrendszer is volt. A város Jézus korában főként halkereskedéséről, sózott halairól volt híres.Máté 15.39: „És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.”Mindez nem 100%-os bizonyíték Mária Magdala származására, de 99-el valószínűbb, mint az erdélyi elmélet.
  2. Képaláírás: „Jézus által Mária Magdalának adományozott ház makettje (Montserrat)”
    A képen valójában az eredeti, 880 körül, Barcelona grófja, Sifredo el Velloso által építtetett templom makettje látható. Aki megvizsgálja a stílusjegyeket, egyértelműen megállapíthatja az eredeti épület korát. A montserrati kegyhely és a monostor története:„A kegyszobor– eredete homályba vész: a legenda szerint Szent Lukács faragta és Szent Péter hozta Ibériába 50 körül. A legenda tovább folytatódik, miszerint 717/18 körül, a mórok garázdálkodása idején a hívek elrejtették a Mária-szobrot a barbárok elől, majd a rejtekhely feledésbe merült. 890 körül a sziklás Montserraton egy a nyáját legeltető pásztor fényt látott és énekszót hallott a hegy belsejéből. Az eseményt elmesélte a püspöknek, aki szintén hallotta a jelenséget, majd - miután a rejtély nyomába eredtek, egy barlangban megtalálták a szobrot, amit a spanyolok csak "La Moreneta"-ként (A kis fekete) emlegetnek. El akarták szállítani, de azt megmozdítani nem lehetett, ezért Barcelona grófja, Sifredo el Velloso kénytelen volt a helyszínen templomot építeni.„”Ez a legenda. Ami ebből igazolható: 847-ben felszabadult Katalónia a frank uralom alól, megalakult a Barcelóniai Grófság. A gróf építtetett egy templomot Montserrat hegyén, romjai ma is megvannak. A XI. század folyamán Oliva apát valamivel lejjebb bencés kolostort alapított. 1559–1592-ben hatalmas templom épült, amelyet a függetlenségi háborúban, 1811-ben leromboltak, 1844-ben épült újjá, s valójában a XX. században épült ki. A monostor ma is a bencéseké. A szobor most a templomban a főoltár fölött, egy erre a célra kialakított fülkében van, amihez a főhajó jobb oldalán lévő lépcsőkön lehet feljutni.A művészettörténeti elemzés és a kormeghatározó technika szerint a szobor a 11. század végén készült, román stílusban. A kormeghatározás tévedhet két, max. háromszáz évet, de egy évezredre nincs esély.A könyv egyértelműen állítja, hogy Péter apostol készíttette. Kár, hogy a szerző nem tudja, hogy a kora középkorban rengeteg iratot és tárgyi ereklyét hamisítottak és találtak ki hozzájuk legendákat, hogy a hívőket minél jobban elkábítsák. A leggyakrabban valamelyik apostolnak tulajdonítottak bizonyos tárgyakat és alkotásokat. A kormeghatározás sok százról bizonyította, hogy az 1100-1200-1300-as évekből származnak. Ha figyelembe vesszük a betoldott 300 évet, akkor is 600 év hiányzik.

  3. A katalán elnevezést a „Kata lányai”(Katalin: Mária Magdala álneve Jézus halála után Montserratban) magyar kifejezésből származtatni…
    Ha lenne olyan épeszű ember, aki elhiszi, akkor nekik ajánlom:
    http://www.kitalaltkozepkor.hu/gregorkristof_moriczleo_ha_illignek/hetedik_resz.html: Mentségül legyen mondva, magyar vonatkozás azért van. Az alánok, akiktől a katalán név is származik (Goth-alánia), i. u. 300 után kerültek erre a területre.( Mária Magdaléna idemenekülése pedig még i. u. 30-40 körül történhetett). Katalóniának ugyanis csak az i. u. 400-as évektől nevezik ezt a területet. A katalánokkal valódi identitástudatukat a történelemhamisítás során rómaira cseréltették. Az alánok korábban sokáig éltek közös birodalomban szkítákkal. Egyesek szerint egy népcsoport tagjaik. Egy részük nem mások, mint a mi jászaink. Kultúrájuk, mentalitásuk sokban megegyezett.

  4. „Jézus Urunk és Mária Magdala tanításaikat lejegyezték evangéliumok formájában, és frigyüknek ládájában, a frigyládában helyezték el, mind a 27-et. Az utókor ezekből négyet ismer részletesen, de ezt is az evangélistáknak tulajdonítja.” (megj.: ennyit talán lehet jogszerűen idézni, a fent megnevezett könyvből. )
    Lehet, hogy Jézusnak és Mária Magdalának volt egy ládájuk, amit ők frigyüknek ládájának neveztek. Ezt azonban sosem hívták volna frigyládának, mivel ez egy ószövetségi zsidó vallási kifejezés. (Jézus az evangéliumok szerint jól ismerte a zsidó vallási törvényeket és írásokat.) Mózes könyvében (Móz. II. 25, 10-22, 37, 1-9) olvashatunk róla. Isten és a zsidó nép szövetségének (frigyének) ládája, melyet Mózes készített Isteni útmutatás szerint és ebben kellett a tízparancsolat tábláit őriznie. Hogy tényleg ezek voltak benne, még nem bizonyított. De az valószínű, hogy valamilyen vallási ereklyék, mivel kiemelt szerepe van mind a frigyládának, mint a templomban történő elhelyezésének. A zsidó vallásban templomnak csak azt az épületet nevezik, amelyben a frigyláda van. Az összes többi, zsinagóga, vagy imaház. A frigyláda sorsát egészen i. e. 587-ig nyomon lehet követni. Ekkor rombolják le a salamoni templomot és nyoma vész a frigyládának. Ma Etiópiában él egy zsidó vallási közösség, mely azt állítja magáról, hogy ők őrzik, de csak a saját vallási vezetőik mehetnek a közelébe.Az evangéliumok szerzőiről a jelenleg ismert tények alapján:Több különböző elmélet létezik, de egyre pontosabb a kép. Minden irányzat egyetért abban, hogy mindegyik Jézus halálát követően keletkezett és négy különböző ember írta. Márk stílusa darabos, de közvetlen, élénk. A pogánykeresztényekhez, elsősorban a római közösséghez írta. Nem hivatkozik zsidó ismeretekre, nem használja fel bizonyító erejűként. Írója Péter munkatársa, tolmácsa volt, Péter igehirdetéseit vette alapul. Máté csiszoltabb, nem annyira festői, de rendezettebb, szabályos. Görög nyelven terjedt el, de valószínű az eredeti arámiul íródott. Zsidókeresztényekhez szól, részletesen ismeri a zsidó vallási és életviteli szabályokat. Lukács gördülékeny, csiszolt, görög műveltségű, mélyebb értelmű, érzékeny lelkiségű. Pál apostolt kísérhette missziós útjain, pogány származású orvos volt. Egyértelműen szemtanuk elbeszéléseire hivatkozva írja művét. Személyesen nem ismerte Jézust.Az első három összefügg egymással, valószínűsíthető, hogy mindhárom szerző ismert két közös forrást, melyek i. u. 40-50 körül keletkezhettek. Ezekre támaszkodva, különböző nyelven és különböző céllal írták meg a sajátjukat. Mindháromtól erősen különbözik János. Időben a legkésőbbi. Ő filozófus. A misztikus tanítások magyarázója. A kereszténységben már jártas, tudását mélyíteni akaró közönségnek írt. Kérdések: a Négy evangélium mind tartalmazza Jézus életét, és tanításiból egy válogatást. Miért írta volna le Jézus 27-szer ugyanazt?
    Mind a négy tartalmazza Jézus halálát és a feltámadását követő eseményeket, és ezek nem későbbi, vagy mások általi beszúrások. Mindegyik mű önmagában egységes, egyetlen ember munkája, bár a szerzők több forrást használnak.

  5. Mária Magdaláról állítja a könyv, hogy egyik reinkarnációja 220 évvel Jézus előtt, III. Kleopátra lányaként élt. Itt kb. 140 éves tévedés van, mert III. Kleopátra i. e. 80 körül élt. A lánya se tehette ezt 140 évvel korábban. Aki nem hiszi, olvassa el, a Ptolemaioszi dinasztia története ismert.

  6. A könyv állítsa szerint Atilla volt az, aki a kínai császár szószegése miatt a katonáit, Istenatyához fohászkodva agyaggá változtatta. Bizonyítékképp leközöl egy képet az 1997-ben megtalált kínai agyagkatonákról.
    Tények: Ezek az agyagszobrok, Qiu Shi Huang, az első kínai császár síremlékéből kerültek elő. Meghalt i. e. 210-ben, ekkor zárták le a sírt. Létezéséről és építéséről maradtak fenn feljegyzések. Szabályos, a kínai császári palota mását formázó építmény-együttesről van szó. Minden szobor belül üreges és egyértelműen keletre néz. A ruházat, a fegyverek a szekerek stílusa egyértelműen ebből a korból származik. Atilla i. u. 400 után élt, tehát kb. 600 év korkülönbség áll itt is fenn. Ez a sír annyira ismert volt a kínai császárságban, hogy más császárok is próbálták utánozni. Hasonló sírt találtak melynek kora kb. az i. e. 110. Ez kevésbé pompás, az agyagfigurák már nem életnagyságúak, csak jelképesek. Egyértelmű gyenge utánzata a nagy császárénak.Atilla korára a kínai császárság trónviszály miatt szétesett. Az északi területeken sok kis birodalom, melyeket nagyrészt hun és egyéb a kínaiak által barbárnak nevezett népek uraltak. Délen egyetlen de nem túl erős császárság. Ha Atilla át akart volna vonulni Kínán, nyugodtan megtehette pont a közepén, rokon népekkel találkozott volna.

  7. Képaláírás a 47. oldalról: Egyiptom – Istenanya – Madar Valóban gyakori az egyiptomi leletek között a szárnyas Istennő ábrázolása. Ez lehet az Istenanya Isis, de Maat is. Nekik azonban egyértelműen női testük és fejük van. Mindig. A képen jól látható, hogy madártestű és sólyomfejű az alak, jellegzetes Hórusz ábrázolás. Nem Istenanya, hanem a fia. Az ókori alkotó az egyértelműségért, egy semmi mással össze nem téveszthető hatalmas Hórusz-szemet is festett a fej fölé és egy kisebbet a bárkára.

  8. Nem túl érthető a tatárjárással kapcsolatos rész sem. Állítólag IV. Béla isteni segítséggel kétszer is megállítja a tatárokat, mégis mindkét esetben menekülni kényszerül.

  9. Tárgyi tévedés, hogy V. Istvánt a tatároktól menekülve szüli Laszkarisz Mária. V. István 1239-ben született. A tatárjárás 1241-42-ben volt. Aki a menekülés időszakában fogant és 1242-ben a dalmáciai Klisszában született, az Szent Margit.

És még folytathatnám a sort. A könyv történelmi hitelessége csekély. Szellemi üzenetekre hivatkozó tanításban egyetlen tévedés se lehet, különben az egész hiteltelen lesz.
Összességében egy elkapkodott és összecsapott mű.
Aki elhiszi a tartalmát annak jókora hiányosságai vannak az általános műveltségben.

Mély tisztelettel: P. M.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ide küldheted el a véleményed a könyvről.

Maxim írta...

Szerintem is teljesen hiteltelen az egész könyv.
A nagyanyám odavan ezért a Kovácsért pedig tök ciki amit csinál.

Hallottam, hogy azért nevezi magát Kovács Magyar Andrásnak, mert felvette a felesége nevét.
Hát gratulálok!
Egy bötrönben ülő feleség nevét tuti büszkén viselheti.